„A magyar-lengyel barátság bizonyítéka” – fél Lengyelország a Mandinerben megjelent interjúról beszél
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
A napokban több fórumon is felszólaltak klinikai szakpszichológusok és pszichiáterek: sokkal rosszabb a gyerekek mentális állapota, mint a járvány előtt, a sebezhetőség szinte kézzel fogható. Negyven százalékkal nőtt a sürgősségi esetszám, míg a szorongásos és depressziós páciensek száma ötszörösére emelkedett.
„Kisebb lett a világ”, „ha valaki rámnéz, sírni tudnék”, „el akarok tűnni valahova”, „addig ütöm a bordáimat, amíg be nem húzódnak”, „nem lenne-e könnyebb, ha nem lennék”, „komfortot találok a vagdosásban, az éhezésben, a kalóriaszámlálásban, a hányásban, az ürességben”. Ezeket a végtelenül elkeseredett és kétségbeejtő gondolatokat kamasz pácienseitől idézte a napokban Pászthy Bea, a Semmelweis Egyetem vezető egyetemi docense, gyermekpszichiáter, kognitív viselkedésterapeuta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös konferenciáján.
Nem sokkal később óvoda- és iskolapszichológusok emelték fel szavukat a gyerekek mentális egészségéért egy szakmai állásfoglalásban, amit közel 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá. Mint rögzítették: „intézményi munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett”.
„Sokkal rosszabb a gyerekek mentális állapota, mint a járvány előtt, a sebezhetőség szinte kézzel fogható. A pandémia nemcsak katalizálta, de fel is gyorsította ezeket a folyamatokat” – ezt már Tárnok Zsanett, Magyarország legnagyobb gyerekpszichiátriai intézményének, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia klinikai szakpszichológusa mondta a Mandinernek. Megdöbbentő, hogy a járvány idején alig pár hónap alatt drasztikusan, mintegy
És ez nem magyar sajátosság, sajnos másutt is így van. Az azóta eltelt időszakban a drámai helyzet nem változott, sőt, még nagyobb nyomás alatt működik – egyébként államilag finanszírozott keretek között – az intézmény. A Vadaskert gyermekkórház negyven aktív ággyal működik, évente 1600 új fekvőbeteget látnak el és mintegy tízezer kiskorút ambulánsan. Az óvodás és kisiskolás korú gyermekeknél a leggyakrabban az autizmus spektrumzavarral, hiperaktivitással és figyelemzavarral, tikkeléssel találkoznak, míg a kamaszoknál az önsértés fordul elő legtöbbször.
A helyzet minden túlzás nélkül drámai:
már csak azért is, mert egyébként nincsen sok fekvő ellátást biztosító intézmény az országban, így a Vadaskerthez tartozik Észak-Magyarország kelettől nyugatig, illetve Zala megye, ahol egyébként egyetlen gyermekpszichiáter van. A betegek közt kiemelkedően sok az önsértő fiatal. „Húsz éve itt dolgozom, de ilyen megfeszített tempóra korábban még nem volt példa, ahogy arra sem, hogy a mentő naponta akár többször is szállítja az akut ellátást igénylő kamaszokat” – hívta fel a figyelmet Tárnok Zsanett. Ráadásul míg a járvány előtt a 14 éven felüliekre volt jellemző az önsértés, addig ma már sajnos a fiatalabbak is érintettek:
„a minap egy 12 éves gyermeket láttunk el, azután, hogy megpróbálta felakasztani magát,
de az evészavarral küzdők is egyre fiatalabbak”.
Adja magát a kérdés, hogyan történhet meg mindez, nincsenek talán résen a szülők? Ennek kapcsán Tárnok Zsanett azt mondja, hogy a szuicid vagy a nem szuicid szándékkal elkövetett önsértő magatartásnak vannak előjelei, a felnőttek jó esetben ezt észre is veszik, ám ennek ellenére mégsem jutnak el a mentális problémákkal küzdő, sürgős segítségre szoruló gyerekek a megfelelő szakellátásba. És ennek csak egyik oka a pandémia miatt különösen megnőtt várólisták. „Jócskán kell várni, ez idő alatt pedig könnyen megtörténhet a visszafordíthatatlan” – hívta fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus.
Hogy minél hatékonyabb segítséget tudjanak nyújtani az egyre több páciensnek, akik jellemzően egyre súlyosabb mentális problémákkal küzdenek, a Vadaskert gyermekkórház is átalakította működését. Egy év előkészület után – Magyarországon teljesen egyedülálló módon – svéd mintára dialektikus viselkedésterápiás (DBT) részleget indítottak. Ezeken a főként csoportos foglalkozásokon a gyerekek megtanulhatják, hogyan tudják az érzelmeiket kordában tartani egy-egy stresszes helyzetben. Tárnok Zsanett szerint ezen technikák elsajátításával nemcsak a gyerekek, hanem szüleik is sokat tanulhatnak, és jelentősen csökkenthető az önsértések száma.
„Persze nem úgy kell elképzelni, hogy egyik napról a másikra minden rendben lesz, a gyermeket kijavítjuk”
– hangsúlyozta. A terápiás munka hosszú, akár két évig tartó folyamat is lehet, amibe a szülőket is be kell vonni, így érhető el a gyógyulás szempontjából nélkülözhetetlen rendszerszintű változás.
Az, hogy a gyerekek nehezen tudják kordában tartani érzelmeiket, a covid számlájára is írható. A karanténidőszak új helyzetet teremtett ugyanis, a társas kapcsolatoktól szorongó fiatalok ráeszméltek arra, hogy a kapcsolattartás nem feltétlenül igényel személyes találkozást – mutatott rá a klinikai szakpszichológus. Nem érzik szükségét annak, hogy hagyományos emberi kommunikáción alapuló kapcsolatokat tartsanak fenn, hiszen az online térben ők döntik el, hogy mikor, kivel, milyen körülmények között beszélnek. „Sok gyereknek óriási stresszt jelent az érzelemszabályozás, és minél inkább online élik az életüket, annál kevésbé tudják elsajátítani az offline élet szociális készségeit”.
Összességében tehát a probléma mély, és az egész ország fiatalságát érinti. Az önsértések, öngyilkosságok csak a baj jókora jéghegyének csúcsa.